WÁGNER KERT Kertészeti Áruda

Februárban nem könnyű a kertész élete: a fagy, a köd, a hó, a jég nem kedvez a kerti munkák számára. Pedig most is sok tennivaló sűrűsödik az ásót és metszőollót szorongató, szenvedélyes kertész feje fölött, aki ilyenkor már türelmetlenül várja a tavaszt. (Nem hiába, mert az avarból itt-ott már kiemelkedik a hóvirág hófehér csengettyűje.) Ezek közül válogattam ki azokat, amelyeket fontosnak tartok, és amelyeket az enyhébb, szélcsendes, esetleg napsütéses, februári órákban is napirendre lehet tűzni.

Milyen a kert gazdával és gazda nélkül?

A kertek roppant sokfélék lehetnek. Vannak szakszerűen gondozott, ápolt kertek, de akadnak olyanok is, amelyeket csak ímmel-ámmal művelnek meg. Sajnálattal kell megállapítani, hogy sok parcella pedig gazdátlan, gondozatlan és csak a gyomokat, a betegségeket, meg a kártevőket terjeszti a környéken.

És most lássuk a legfontosabb, időszerű munkákat!

Indulhat a metszés

A díszfák és bokrok ritkító metszését máris el lehet kezdeni: a felkopaszodott, elöregedett ágakat vágják ki, mert így helyet kapnak a friss hajtások és szebb, bőven termő koronájú fáik és bokraik lesznek. Fagymentes napokon nincs akadálya annak, hogy megszabaduljanak a gyümölcsfák száraz ágaitól, az ágcsonkoktól, el lehet kezdeni az alma, a körte, és a szilvafák koronaritkító metszését is.

A sárga- és az őszibarack fákat azonban majd csak a virágbimbók kinyílása előtt szabad megmetszeni!

A szakszerű metszés elsajátítására érdemes pár órát szánni, ugyanis az évek alatt bőségesen megtérül a kertész tudása az értékesebb gyümölcstermés és az egészségesebb fák révén. Ezért hoztam létre ametszésről szóló tanfolyamot, amely videón mutatja be – és tanítja meg - 10 házikerti gyümölcsfa metszését.

Fatörzsek tisztogatása

Számos kertben elhanyagolják a fák törzsének és vázágainak a tisztogatását, ami kétségkívül időigényes és fáradságos feladat, de nagyon hasznos, mert a kéreg repedéseiben és a felváló kéregpikkelyek alatt a gombabetegségek spóráinak és a rovarkártevők tojásainak százezrei találnak téli menedéket; ha ezeket lekaparjuk, akkor jelentősen eredményesebbé tesszük a rügyfakadás előtt elvégzendő, télvégi, lemosó permetezést.

Hogyan adjunk extra esélyt a fagyérzékeny fáknak?

Kedvező tapasztalatokról számolnak be azok a gyümölcstermelők, akik ősszel mésztejjel meszelték be, vagy permetezték meg a fagyérzékeny sárga- és őszibarack, valamint mandulafák törzsét és vastagabb ágait: ezek tavasszal 7-10 nappal később kezdik meg a vegetációjukat és ezzel megmenekülnek a késői fagyok károsító hatásától. Ezt a védekezést még most is érdemes alkalmazni, mert itt is érvényes a régi bölcsesség: jobb későn, mint soha!

Nézzük át a raktárainkat!

Aki ősszel gyümölcsöt és zöldséget raktározott el, az most ne feledkezzék meg az alma, a körte és a birs átválogatásáról, mert a romlani kezdő gyümölcsök a mellettük levőket is megfertőzik! A csak foltokban megromlott gyümölcs egészséges részeit kompót, vagy saláta készítésére lehet felhasználni. A betárolt naspolya csak akkor puhul meg és válik élvezhetővé, amikor a fagy megcsípte!

Időnként át kell vizsgálni a pincében tárolt burgonyát és gyökérzöldséget, valamint a padláson, vékonyrétegben kiterített vöröshagymát, diót, mandulát, mogyorót is.

Gondoljuk át előre a konyhakert beosztását!

Érdemes átgondolni, hogy mit akar termelni a veteményes kertjében. Megszívlelendő az a szabály, hogy inkább többféle zöldségből kevesebbet, mint kevés fajból nagyobb területet hasznosítson! Ugyanarra a területre – két, egymást követő évben – lehetőleg ne kerüljön ugyanaz a zöldségféle, vagyis tartsák be a vetésforgó jól bevált tapasztalatait. Ügyeljenek arra is, hogy vannak növények, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a szomszédjaikra, míg mások nem viselik el a társaságukat. A növények társításával még azt is el lehet érni, hogy egymást segítsék, védjék, támogassák! Erre jó példa a kapor és a fokhagyma, amelynek erős illata elriasztja a levéltetveket a szomszédos növényekről is. Ezek a megfigyelések a szabadföldi veteményes ágyásokban csökkentik a vegyszeres növényvédelem költségei, a magaságyakban pedig szinte teljesen szükségtelenné teszik a permetezést!

Van mód a felfagyott növények megmentésére

Kísérje figyelemmel az ősszel kiültetett árvácska, százszorszép, nefelejcs palánták sorsát, mert ezek áttelelnek, de gyakran előfordul, hogy felfagynak, vagyis a hajszál gyökereik elszakadnak a talajtól és ezért nem jutnak vízhez és tápanyaghoz.

Ezen úgy tudnak segíteni, hogy fagymentes napon a felfagyott növényeket alaposan visszanyomkodják a földbe és lehullott lombbal, vagy tőzeggel, fakéreg takaróval védik meg a később még bekövetkező fagyoktól.

Télen is adjunk vizet a kertnek!

Télen is szükségük lehet egyes növényeknek (pl. ősszel ültetett fáknak, bokroknak) öntözésre. A tuja bokrok hajtásai igen gyakran a téli vízhiány következtében barnulnak, ritkulnak meg; ennek az a magyarázata, hogy az örökzöld bokrok télen is vennének fel vizet, de a fagyott talajból erre nincs lehetőségük.

Ne hagyjuk cserben a kerti madarakat!

A nálunk telelő énekes madarak már elfogyasztották a bokrok és fák, számukra értékes táplálékot nyújtó bogyótermését és most már nagyon rászorulnak az etetésre. Erre a célra kiválóan alkalmas a napraforgó mag, de számos egyéb növény (kender, lucerna, cirok stb.) magja is kapható a szakboltokban és a piacokon. Jusson az eszükbe, hogy a madarak télen nehezen jutnak hozzá az ivóvízhez, mert az itatók be vannak fagyva, ezért a bennük levő jeget időnként friss vízzel kell pótolni.

És a növények után ne feledkezzünk meg az emberről sem: a téli hónapokban kevesebb alkalmunk van az egészség fenntartása szempontjából oly fontos, rendszeres mozgásra. Ezért lehetőleg minden nap tegyünk egy kisebb sétát, a hét végén pedig egy nagyobb kirándulást; ha lehet, tartózkodjunk a napsütésen, tornázzunk, kerékpározzunk és várjuk türelmetlenül a tavaszt!